Fellángolt a vita a szexmunkáról: Franciaországban ismét megnyitnák a bordélyházakat

Átalakuló szexmunka Európában: Franciaországban ismét terítéken a bordélyházak engedélyezése

Úgy tűnik, a korábban sokak számára tabunak számító prostitúció ismét az érdeklődés középpontjába került Európában. Franciaországban ismét fellobbant a vita: eljött-e az a pillanat, hogy a több mint hét évtizede tiltott bordélyházak újfent jogszerűen működhessenek? A téma nemcsak a francia közvéleményt osztja meg, hanem itthon is egyre többen figyelik a szexmunka körül kibontakozó diskurzust - nem alaptalanul.

A második világháborút követően Franciaország egy jelképes jelentőségű lépést tett: betiltotta a bordélyházakat, az erkölcsök megújítását tűzve ki célul.

Az évtizedek során azonban sok minden megváltozott, és egyre többen vallják, hogy a tiltás nem szüntette meg az erotikus munka jelenlétét, csupán a láthatatlanságba szorította. Rámutatnak: a tiltás nem nyújt valódi védelmet, legfeljebb elfedi a problémát.

A szexmunka és a bordélyházak legalitása kézzelfogható előnyöket hozhat.

Az újabb elképzelések szerint a mai bordélyházak már nem a múlt sötét korszakát idéznék, hanem átláthatóan, akár szövetkezeti formában működő egységek lehetnek, amelyeket maguk az érintettek felügyelnek. A támogatók szerint mindez nemcsak fokozott biztonságot, hanem jogi és egészségügyi védelmet is nyújthatna a szexmunkások számára.

Szexmunka Magyarországon: van szabályozás, de kevés a biztonság

Miközben Franciaország a saját történelméhez nyúl vissza, Magyarországon egy résekkel teli, félmegoldásokra épülő rendszer működik. A prostitúció bizonyos feltételek mellett megengedett, ám bordélyházak nem működhetnek legálisan.

A jogszabályok lehetőséget adnának úgynevezett türelmi zónák kijelölésére, de a rendkívül szigorú kritériumok miatt ezek a gyakorlatban szinte sehol sem valósultak meg.

Az eredmény? Egy olyan helyzet, ahol ugyan vannak szabályok, mégis sokan a prostituáltak közül nem érzik magukat kellően védetten.

Szakértők szerint egy felügyelt környezet - például legális bordélyházak, erotikus stúdiók, szalonok, laufhaus jellegű helyszínek - kiszámíthatóbb és biztonságosabb alternatívát nyújthatnának mind a szexmunkások, mind a vendégek számára.

Milyen előnyöket hozhat az államnak a szexmunka rendezése?

A legalizálás hívei gyakran emelik ki: az állami ellenőrzés mellett működő bordélyházak nemcsak a bűncselekmények számát csökkenthetnék, hanem közvetlen költségvetési haszonnal is járhatnának. Az ott dolgozók hivatalosan adóznának, járulékot fizetnének, rendszeres egészségügyi vizsgálatokon vennének részt - ami a nemi úton terjedő betegségek visszaszorulásához is hozzájárulhat.

Emellett fontos tényező, hogy sok magyar szexmunkás éppen a hazai szabályozás hiányosságai miatt vállal külföldi erotikus munkát, ahol átláthatóbb és biztonságosabb feltételek mellett dolgozhat - például Németországban, Svájcban vagy Ausztriában.

A vitában az egyik legérzékenyebb kérdés a valódi választási lehetőség biztosítása.

Sokan kiemelik: tévút lenne, ha kötelezővé válna, hogy a szexmunkát csak egyféle keretek között - például kizárólag bordélyházakban - lehessen folytatni.

Van, aki a zárt, kontrollált közegben érzi magát védelemben, mások azonban az önálló munkavégzést preferálják - ahogyan az sok escort munka esetében is jellemző, ahol egyaránt elérhető incall és outcall lehetőség.

Bármilyen irányba mozdul is el a vita, annyi biztos: a bordélyházak ügye már nem söpörhető a szőnyeg alá.

Franciaország példája új lendületet adhat egy régóta halogatott európai eszmecserének, amely elkerülhetetlenül komolyabban felkerülhet a magyar napirendre is. A nagy kérdés tehát az: tiltás vagy átlátható, szabályozott és biztonságos keretek lesznek a jövőben a meghatározók?

Forrás: Blikk.